VERSENYTILALOM A MUNKAJOGBAN

A versenytilalom korábban kizárólag a gazdaság szereplői közti jogviszonyban jelent meg, napjainknak azonban egyre természetesebb, hogy a munkáltatók a munkavállalóikkal szemben is tesznek ilyen kikötéseket.
A versenykorlátozás vonatkozhat
a./ a munkaviszony alatti időszakra, vagy
b./ a munkaviszony megszűnése utánra.

A VERSENYTILALOMMAL ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOK KÖRE
Fontos meghatározni, hogy melyik az a köre a tevékenységeknek, áruknak, vagy szervezeteknek, amelyekre ezen versenyhelyzet kiterjedhet.
Nem közömbös ugyanis, hogy egy ablakgyártó társaság az ablakokat, a nyílászárókat, esetleg az építőipar teljességét tekinti versenytársnak, kérdés az is, verseny helyzetben van-e egy fém nyílászáróval egy fa kerettel?

Kiemelkedő fontosságú a tényleges korlátozás alá vont vállalkozások körének meghatározása. A meghatározás lehet név szerinti felsorolás, tevékenységi körök, fő tevékenységek azonossága, de lehet földrajzi területtől is függő. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy a korábbi példánál maradva, két műanyag ablakot beépítő, vagy javító cég egymással versenyhelyzetben lehet, azonban nem biztos, hogy fennáll az a versenyhelyzet, ha az egyik cég Sopronban, a másik Nyíregyházán vállal munkát?
A személyek körének meghatározása is fontos, hiszen a vállalkozásokban is emberek dolgoznak, akiknek lehetnek a tilalmi körrel érintett személyi kapcsolatai, amikor a példában említett kereteket nem a szerződött vállalkozó, hanem annak egyik vezetője, vagy tulajdonosa családtagja üzemelteti.

A KORLÁTOZÁS IDŐTARTAMA
A korlátozás természetesen kihat a szerződés időszakára és kivételesen az ezt követő időre is.
A munkaviszony céljával ellentétes, ha a dolgozó a munkáltatótól szerzett ismereteket felhasználva segít versenytársat, így ennek a tilalmát önmagában nem szükséges külön rögzíteni, hiszen, egy ilyen magatartás a munkaviszony felmondását eredményezheti, kár esetén pedig ennek a megtérítése is igényelhető.
A kényes kérdés a munkaviszony megszűnését követő korlátozás.

A munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a Munka törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. tv.) szabályozza. A versenytilalmi megállapodás feltételei közül a következőket emelném ki:
a./ a felek erre irányuló kifejezett megállapodása szükséges, vagyis a korlátozás nem automatikus, hanem a dolgozónak és a munkáltatónak külön szerződést kell kötnie.
Írásbeliséget a törvény külön nem ír elő, azonban, mivel a munkaszerződést írásba kell foglalni, így vélelmezhetően ez sem lehetséges szóban. A gyakorlatban, természetesen, nem életszerű egy szóbeli versenytilalmi megállapodás, azonban kérdés lehet egy elektronikus úton (email) történő levélváltás során való megállapodás érvényessége?
b./ a munkáltató jogos érdekei védelme a cél, vagyis nem lehet parttalan az érintett vállalkozások, vagy tevékenységek köre
Bíróság konkrét ügyben azt állapította meg, hogy noha a dolgozót foglalkoztató új munkáltató kétségkívül versenytársa a korábbinak, ez önmagában nem elegendő ok a versenytilalomra, mert nem lehet a munkáltató jogos gazdasági érdeke, hogy a korábban kereskedelmi igazgatóként dolgozó munkavállaló az új munkahelyén pénzügyi igazgatói feladatokat ne láthasson el
c./ ellenérték illeti meg a dolgozót, mely értéket nem a munkaviszony alatt, hanem azt követően kell kifizetni és mértékének olyannak kell lennie, ami figyelemmel van a dolgozó végzettségére, gyakorlatára, arra, hogy a meghatározott ideig való elhelyezkedés mennyire hat ki a személyes életére, szakmai előmenetelére.
Ennek a méltányosságnak a meghatározása egyedi elbírálás tárgya és a bíróság mindig a konkrét esetet mérlegelve dönt arról, hogy az adott összeg megfelel-e a törvény előírásának?
d./ a korlátozás időtartama nem haladhatja meg a két évet.

Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a felek ezt a korlátozást kötbérrel erősítsék meg, vagyis, hogy a felek meghatározzák azt a legalacsonyabb összeget, amit a kötelezettség megsértése esetén a dolgozónak a kár tényleges bekövetkezte hiányában is fizetnie kell.

A versenytilalmi megállapodástól szabadulni a dolgozó csak akkor tud, ha
a./ a felek ebben megállapodnak
b./ a dolgozó a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondja, és ezzel egyidejűleg eláll a versenytilalmi kikötéstől is.

VERSENYTILALOM – TITOKVÉDELEM
A versenytilalomtól el kell különíteni a munkáltatónál megszerzett ismeretek, szakmai információk megtartásának kötelezettséget, mert ezek megtartásának kötelezettsége nincs sem helyhez, sem időhöz kötve, az üzleti titkok megsértése komoly polgári és büntetőjogi következményekkel járhat.