A tulajdonjog
A Ptk. a tulajdonjogot teljes és kizárólagos jogi hatalomként határozza meg. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg (Ptk. 5:13. § (1)). A törvény felsorolja azokat a jogosítványokat és részjogosítványokat, amelyek a tulajdonjoghoz kapcsolódnak. Példálózó jelleggel teszi, vagyis lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonos, a törvény által meg nem nevezett, jogokat is - ha vannak ilyenek - gyakoroljon.
Ezeket a jogokat gyakorolhatja maga a tulajdonos, de nincs akadálya annak, hogy ezeket a részjogosultságokat másnak átengedje, azaz a jogok gyakorlása elválhat a tulajdontól, akár önállósulhat is. Ez történik akkor, amikor a tulajdonos haszonélvezeti jogot alapít az ingatlanán, és annak a gyakorlására mást hatalmaz fel. Hasonló a jogi helyzet egy gépjármű kölcsönzésénél is, ahol fel sem merül, hogy a használó tulajdonosa lenne a járműnek, mégis vonatkoznak rá a jármű használatával kapcsolatos szabályok.
A tulajdonos jogai a következők: birtoklás, használat, hasznok beszedése, hasznosítás, és rendelkezés.
Birtoklás
A Ptk. nem határozza meg a fogalmat. Az általános álláspont szerint birtokosnak azt kell tekinteni, aki a dolgot magánál tartja, azzal fizikailag rendelkezik.
A kérdés megválaszolása sok esetben egyszerű: fogom a dolgot, tehát birtoklom azt. Azonban nehezebb helyzetben van a bíróság, ha arra a kérdésre kell választ adjon, hogy birtokosnak tekinthető-e pl. az értékpapír tulajdonosa, ha azt banki széfben őrzi. A válasz az értékpapírokat magának igénylő tulajdonossal szemben minden bizonnyal igen lesz, míg ezzel ellentétes akkor, ha a per tárgya az értékpapírnak a banknál bekövetkezett tűzeset miatti megsemmisülés okán fizetendő kártérítés.
A Ptk. itt is kétirányú jogot határoz meg. Az 5:21§ szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, amiből az következik, hogy a tulajdonos nem csak uralma alatt tarthatja a dolgot, de a tulajdonjoghoz hasonlóan azt is igényelheti, hogy ezt mások tiszteletben tartsák.
Használat
A használat nem azonos a birtoklással, annál több, a dolog működtetése.
Hasznok szedése
Ami több a birtoklásnál, bár megvalósulhat birtoklás nélkül is. Pl.: a pénz hasznát, a kamatot kifizeti a bank anélkül, hogy a pénz a tulajdonos birtokában lenne.
A Ptk. a használati és haszonszedési jogok gyakorlásának általános korlátjaként megtiltja mások szükségtelen zavarását, és a másokat megillető jogok gyakorlásának veszélyeztetését. Ez a tilalom a jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére előírt általános szabály konkretizálása.
A használati jog gyakorlásának általános magánjogi korlátja - mint ahogy az egyes szerződésekre vonatkozó szabályokban meghatározott korlátok is - a használati jog tartalmát, korlátait, határait képezik, ezért a használat jogának mindenkori jogosultját terhelik. Így ha a tulajdonos a használat jogát másnak átengedi, e kötelezettségek is a használati jogosultját fogják terhelni
Hasznosítás
Hasznosítás a dolog hasznainak szedése, vagyis a növekmény, pl. termés, bérleti díj szedése.
Rendelkezés
A tulajdonos joga a dologgal való rendelkezés, ami nem csak a hely meghatározása, a használat tényének eldöntése, hanem a tulajdonjog átruházása (pl. eladás, ajándékozás), részjogosultság önállóvá tétele, stb.