Figyelmeztetés: a honlapon megjelent cikkek olvasásakor, kérem vegye figyelembe, hogy a leírtak

  • az eltelt idő függvényében jelentős változáson eshettek át,
  • nem terjednek ki a téma teljes körű feldolgozására és
  • semmiképpen sem tekinthetőek konkrét ügyben való állásfoglalásnak, véleménynek, tanácsnak.

A jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelőssége az új Ptk. rendelkezéseiben

A kérdés megtárgyalásához először is azt kell tisztázni, hogy

ki minősül vezető tisztségviselőnek?

A Ptk. általános rendelkezése szerint vezető tisztségviselő az a személy, vagy testület, aki, vagy amely a szervezetet a tagok vagy az alapítók döntésének keretei között irányítja. (3:21. § (1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult..

A vezető tisztségviselő elnevezése

Egyesületnek ügyvezetője, vagy az elnöksége van, így az elnökség tagja

Alapítvány: kuratórium, ennek a tagjai

gazdasági társaság: ügyvezető (változás, hogy korábban a kkt-nek, bt-nek üzletvezetője volt, ami egy üzlettel nem rendelkező szervezetnél szokatlan volt, most az elnevezés egységesen ügyvezető),

részvénytársaság: igazgatóság

szövetkezet: az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök

egyesülés: igazgató

Ki lehet vezető tisztségviselő?

Bárki, aki nincs ilyen tisztség betöltésében korlátozva.

Mik a vezető tisztség betöltésének korlátai?

A cégbíróság eltiltja azt a személyt,

a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy

c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

d.) Öt évig nem lehet vezető tisztségviselő, aki kényszertörlési eljárásban törölt cég vezetője (és korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagja).

A teljeség kedvéért megemlítem, hogy a felsoroltak nem csak vezető tisztségviselők nem lehetnek, de nem szerezhetnek gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhatnak gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává sem.

e.) akit büntető eljárásban a vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltottak

magánszemély, vagy immáron szervezet

3:77. § Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el

3./ Mi a vezető tisztségviselő jogai, kötelességei?

A vezető tisztségviselő az erre vonatkozó szerződés (megbízás, munkaszerződés) keretei között vezeti a szervezetet. Alapvető szempont a vezetésnél, hogy az a jogi személy érdekének megfelelően történjék.

3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben

3:301. § Az előtársaság működésének (4) bekezdés szerinti megszűnése esetén a megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.

3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége]

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Mint erről korábban szó volt, az új Kódex szabályozza a gazdasági társaságok mellett az alapítványok és egyesületek tevékenységét is, így a vezetőiknek a vezetett szervezettel és kívülállókkal szembeni felelősségének kérdéseit. A Törvény jelentős változásokat hozott ebben a kérdésben is.

A jelenlegi, 2014. március 14-vel hatályát vesztő rendelkezés szerint az egyesületek és alapítványok vezetői a vezetett szervezettel szemben vétkességük esetén tartozhatnak kártérítési felelősséggel, míg kívülállókkal szemben ilyen felelősség őket – mivel a vezetett szervezet nevében jártak el, így ők a károsulttal közvetlen jogi kapcsolatban, ún. jogviszonyban nem álltak, nem terheli őket.

. III. könyv 24. paragrafusa egyszerűen kimondja: „A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben

és gazdasági társaságok vezető tisztségviselői akkor felelnek a

..

A 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyvjelentős változást hozott a szervezetek tagjainak és vezetőinek felelősségi viszonyaiban.

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE

A tagokénál lényegesen nagyobb felelősség terheli a szervezetek vezető tisztségviselőit.

Egyesület

3:86. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén]

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Jogi személyek

forma kényszer - szerződési szabadság

kkt. bt, kft. rt.

tartalom: szabad megállapodás

korlátok:

harmadik személyek jogai

kisebbség védelem

törvényességi ellenőrzés akadályozása

Kft törzstőke 3 Millió Ft

határidő: 2013. március 15, - 2016. március 15

eddig: a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, társasági szerződés módosításról nem határozhat

felelősségi szabályok:

1./ tagok

kkt, bt beltag – teljes vagyon

kft tag

a tag vagy részvényes részére a társaság jogellenesen teljesített kifizetést, mert vagyoni helyzete ezt egyébként nem tette volna lehetővé, akkor a jogellenes kifizetések a tag vagy részvényes jó-vagy rosszhiszeműségére tekintet nélkül visszakövetelhető

a vállalt, de még nem teljesített vagyoni hozzájárulás erejéig

általános szabály: hátrányos üzletpolitika miatti kár

Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor.

2./ vezető tisztségviselők

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni

a vezetett szervezetnek okozott kár:

a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint

mentesül ha a kárt

ellenőrzési körén kívül eső,

előre nem látható körülmény okozta

nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa

harmadik személynek okozott kár

a társasággal egyetemlegesen

felelősség szerződéses korlátozása

a jogi személy és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felelnek a jogi személy által a vezető tisztségviselő révén okozott károkért. A vezető tisztségviselőnek a saját társaságával szembeni felelőssége is felvet néhány kérdést. A szabályozás szerint a vezető felel ezekért a károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső körülmény idézte elő, melyet a felelősség elvállalásakor nem láthatott előre. Az előre láthatóság az adott helyzetben általában elvárt előreláthatóságot jelent, mely meglétének vagy hiányának bizonyítása vélhetően nehéz lesz, hiszen a tisztség elvállalásakor az ilyen körülmények többsége nem látható előre.

Gazdasági társaságok

főbb elvek, szabályok

egységes közös szabályok

egyesület, alapítvány

1./ a szervezetek közös szabályozása

alapítás:

3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól

3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]

(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.

(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben

3:117. § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége]

(1) Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

(2) Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.

(3) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt - a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.

3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége]

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A KÖZKERESETI TÁRSASÁG

3:138. § [A közkereseti társaság fogalma]

Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

3:139. § [A tagok helytállása a társaság kötelezettségeiért]

(1) A közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért.

(2) A társaság tagjaival szemben az (1) bekezdés szerinti helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás.

(3) A tagok a társasággal együtt is perelhetők. A bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt.

(4) A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.

3:140. § [A tag hitelezőjét megillető felmondás joga]

A tag hitelezője a társaság vagyonából nem elégítheti ki a követelését. A hitelező követelésének fedezetéül az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a tagsági jogviszonya megszűnése esetére megilleti. Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezet, a tagot megillető felmondás jogát gyakorolhatja, és ennek eredményeként a tagnak kiadandó vagyonhányadból elégítheti ki a követelését.

3:141. § [A társasági részesedés megszerzése házastársi vagyonközösség alapján]

A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz, hogy a tag házastársa házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a társaság tagjává váljon.

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

3:159. § [A korlátolt felelősségű társaság fogalma]

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.

határidők, stb

a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában

b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől

kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni

13. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaság esetén, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, a 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2016. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a 12. § szerinti társasági szerződés módosításról nem határozhat.

(4) E § rendelkezései megfelelően irányadóak azon cég esetében is, amelyre jogszabály a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő.

gyvezetői tiltakozás (elsősorban kft.-k esetében)

Több önállóan eljárni jogosult ügyvezető esetén bármelyikük tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen – a tiltakozást azonban a taggyűlés bírálja el, addig az intézkedés nem hajtható végre. Ez is megnöveli az ügyvezetők felelősségét: most már nem védekezhet azzal, hogy „nem tudta megakadályozni a hibás döntéseket”, jelentősen megnő a passzivitás veszélye.

Tulajdonosi utasítás

A tulajdonos utasítása esetén sincs már automatikus mentesülés: a következmények alól az ügyvezető csak akkor mentesül, ha tiltakozik a szerinte rossz, vagy szakmailag megalapozatlan utasítás ellen, a vezető tisztségviselő csak akkor nem vonható felelősségre, ha tulajdonos ennek ellenére is fenntartja az utasítást.

Molnár Gábor szerint érdemes vezetői felelősségbiztosításokat kötni, illetve írásbeli vezetői szerződéseket alaposan átnézni, adott esetben megírni, mivel jelenleg az a gyakorlat, hogy ezek a megállapodások nincsenek írásba foglalva. „Jelentősen megnő az írásbeli szerződések szerepe, ezért most már minden esetben szükségesnek tartom az írásbeli szerződések megkötését. Írásban kell rögzíteni, hogy milyen védelmet nyújt a tulajdonos az ügyvezetőnek, milyenek a döntési jogkörök, minden, az ügyvezető tényleges jogállására vonatkozó tényt” – mondta a szakértő.

Nem elegáns, de megoldás

Ugyan nem elegáns, de megoldás lehet a károkért vagyonukkal felelő ügyvezetőknek az új Ptk.-ban szereplő bizalmi vagyonkezelés intézménye. “Ez lényegében már most is működik például a befektetési alapok esetén. Új elemnek tekinthető azonban, hogy bárkit megbízhatunk azzal, hogy kezelje a vagyonunkat, akár egy magánszemélyt is” – hangsúlyozta Győrfi-Tóth Péter a DLA Piper partnere. A szakember szerint a bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonátruházó megbíz egy céget, vagy egy magánszemélyt a vagyona kezeléséről bizonyos időtartamra, és ezzel átruházza a tulajdoni jogokat is. “Így tehát nincs vagyona, nem lehet megfogni az ügyvezetőt” – emelte ki Molnár Gábor. Ha pedig az előre megszabott időtartam letelik, ha kedvezményezettként magát nevezte meg, akkor visszakapja átruházott vagyonát. “Az új Ptk. nem látta el ezt az elemet a megfelelő garanciákkal, így ez komoly visszaélésekre adhat lehetőséget a jövőben” – mondta Győrfi-Tóth.