Figyelmeztetés: a honlapon megjelent cikkek olvasásakor, kérem vegye figyelembe, hogy a leírtak

  • az eltelt idő függvényében jelentős változáson eshettek át,
  • nem terjednek ki a téma teljes körű feldolgozására és
  • semmiképpen sem tekinthetőek konkrét ügyben való állásfoglalásnak, véleménynek, tanácsnak.

Publikációk

okt
22

A versenytilalmi megállapodás gyakorlati kérdései

Noha a verseny szabadsága a gazdaság egyik fontos alapelve, számos esetben kerül sor arra, hogy ezt az elvet a gazdaság szereplői jogszerűen korlátozzák. Nincs akadálya annak például, hogy a szerződő felek egymás számára pl. kizárólagosságot adjanak, amennyiben ez nem minősül a piaci verseny tiltott korlátozásának, vagyis a piaci szereplők nagysága, a piac jellege, vagy egyéb ok folytán nem tekinthető olyannak, ami a többi piaci szereplő tevékenységét sérti.

További információk
okt
15

A tulajdonjog

A Ptk. a tulajdonjogot teljes és kizárólagos jogi hatalomként határozza meg. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg (Ptk. 5:13. § (1)). A törvény felsorolja azokat a jogosítványokat és részjogosítványokat, amelyek a tulajdonjoghoz kapcsolódnak. Példálózó jelleggel teszi, vagyis lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonos, a törvény által meg nem nevezett, jogokat is - ha vannak ilyenek - gyakoroljon.

Ezeket a jogokat gyakorolhatja maga a tulajdonos, de nincs akadálya annak, hogy ezeket a részjogosultságokat másnak átengedje, azaz a jogok gyakorlása elválhat a tulajdontól, akár önállósulhat is. Ez történik akkor, amikor a tulajdonos haszonélvezeti jogot alapít az ingatlanán, és annak a gyakorlására mást hatalmaz fel. Hasonló a jogi helyzet egy gépjármű kölcsönzésénél is, ahol fel sem merül, hogy a használó tulajdonosa lenne a járműnek, mégis vonatkoznak rá a jármű használatával kapcsolatos szabályok.

A tulajdonos jogai a következők: birtoklás, használat, hasznok beszedése, hasznosítás, és rendelkezés.

További információk
okt
08

Szerződés megerősítése

A korábbi Polgári törvénykönyv a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről szólt. Az új, 2014. márciusban hatályba lépő Ptk., a 2013. évi V. törvény, ezen jogintézményeket összefoglalóan, a szerződés megerősítéseként szabályozza. Ebbe a körbe tartozik, természetesen, a szerződések utólagos megerősítése, vagy egy megkötött és ismételt, valamint újabb kötelezettséget vállaló tartalmú egyezség mellett, a törvény által ebbe a körbe sorolt: foglaló, kötbér és a jogvesztés kikötése.

Ezek mellett lehetőség van az egyes szerződés típusokhoz kapcsoló speciális, megerősítő rendelkezésekre is, mint például: adásvételnél a tulajdonjog fenntartása, vállalkozásnál a jótállás, stb.

További információk
már
27

Társasági szerződés – szerződés minta? Előnyök, hátrányok

Jogászi körökben általános vélemény, hogy noha a szerződés minta egyszerűbb, annak a kitöltése kevesebb időt, figyelmet igényel, így olcsóbb is, számos kérdés rendezésére nem ad lehetőséget, ez a szabályozatlanság pedig az alakuláskor elért megtakarításokat (kedvezményes illeték, alacsonyabb ügyvédi munkadíj) JELENTŐSEN meghaladó veszteségek kockázatát rejti magában. Ezen lehetőségek közül néhányra szeretném felhívni a figyelmet.

További információk
már
27

Elbirtoklás

A./ Fogalom: elbirtoklás az a lehetőség, melynél fogva az idő múlása a követelés érvényesíthetőségét megszünteti
B./ Mit jelent ez? azt, hogy a bíróság a követelést erre való hivatkozás esetén elutasítja (jogvesztés ≠ elévülés)
C./ Automatikus-e az elévülés?
Nem, az elévülés csak kifogásként érvényesíthető, ha el is telt az idő, a bíróság ezt hivatalból nem, csak kérelemre vizsgálja, vagyis az idő eltelte önmagában nem eredményezi a követelés megszűnését;

További információk
már
27

A jogi személyek tagjainak felelősségének főbb kérdései az új Ptk. rendelkezéseiben

A 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyvjelentős változást hozott a szervezetek tagjainak és vezetőinek felelősségi viszonyaiban.
A jelenlegi szabályok szerint az alapítványok és egyesületek tagjai nem felelősen a szervezet által okozott károkért. A gazdasági társaságok esetében hasonló a megoldás azzal a különbséggel, hogy a közkereseti társaságok tagjai és a betéti társaságok beltagjai – amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a társasággal szembeni követelést, azt a saját vagyonukból megtéríteni tartoznak.
A TAGOK FELELŐSSÉGE AZ ÚJ TÖRVÉNYBEN

További információk